3. rész. Krestomátia (folytatás)
Összecsengés-prizmák az Irodalmi könyv és a Kézikönyv 54 epizódjához
Українська · English · Magyar
Összecsengés: „Ha a nap hirtelen úgy döntene, hogy megpihen”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: A kozmikus energiák dinamikája
Jin és jang.
II. prizma: A szolgálat útja
A bodhiszattva.
III. prizma: Energia és magány
Az introvertált ember lélektana.
Összecsengés: „Íme a tükröm, már majdnem ki van szabva. A teremtett világ terhe nélkül”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: Az emberi meghaladása
Az Übermensch — Nietzsche.
II. prizma: Az Önvaló kivetülése
Az Önvaló — Jung.
III. prizma: A lélek barátja
Anam Cara — a lélekbarát kelta fogalma.
Összecsengés: „Egyetlen pár cipőt hordani, tartalék nélkül a szekrényben”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: A tiszta kötelesség etikája
A kategorikus imperatívusz — Kant.
II. prizma: Bölcsesség az őrületben
A szent bolond (jurogyivij ).
III. prizma: A szolgálat egyszerűsége
A Miasszonyunk zsonglőrjének legendája.
Összecsengés: „A boldogság — veleszületett tévedés, vagy…? Elmegyek, hogy fentről figyeljem a földi életet”
Az epizód súlya: Kulcsfontosságú.
I. prizma: A természetes boldogság
Szat-csit-ánanda .
II. prizma: A szenvedés filozófiája
„Egyetlen veleszületett tévedés van – az a meggyőződés, hogy a boldogságra születtünk.”— Arthur Schopenhauer, A világ mint akarat és képzet , II, 49. fejezet.
III. prizma: A nyugalom filozófiája
Ataraxia .
Összecsengés: „Ketten vagyok. Intimkedés”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: Találkozás a Hasonmással
A Doppelgänger — Dosztojevszkij, A hasonmás (1846).
II. prizma: Az Árnyék integrálása
Jung.
III. prizma: A tanú-tudat
Szákszí .
∞⩂ Magyar tükör
Babits Mihály, A gólyakalifa (1913). Tábory Elemér két életet él: nappal a sajátját, éjjel álmaiban egy másik emberét – a magyar irodalom klasszikus kettős-én regénye, az epizód „kettőjének” sötétebb testvére.
Összecsengés: „Novemberi frusztrációk”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: Az Idő romboló arca
Kronosz.
II. prizma: Az Idő teremtő arca
Kozmosz és Káosz.
III. prizma: A melankólia motorja
Arisztotelész a melankolikusokról (Problémák XXX, 1).
∞⩂ Magyar tükör
Ady Endre, Párisban járt az Ősz (1906). Az ősz, amely suttogva átsuhan a városon, és a költőn kívül senki sem veszi észre – a magyar líra legismertebb „novemberi” pillanata, az epizód lehulló leveleinek és elillanó idejének rokona.
Összecsengés: „A világ sorsáról dönteni”
Az epizód súlya: Kulcsfontosságú.
I. prizma: A haladás motorja
A Világszellem — Hegel.
II. prizma: Az ember mint Világegyetem
Purusa — Rigvéda (X, 90).
III. prizma: Költői mindent-átölelés
„A Test költője vagyok, és a Lélek költője vagyok”— Walt Whitman, „Ének magamról”, 21.
∞⩂ Magyar tükör
Madách Imre, Az ember tragédiája (1861). Ádám végigjárja az emberiség történelmének korszakait, és minden színben a világ sorsáról dönt – a magyar irodalom nagy „homloka”, amely évezredekben olvas.
Összecsengés: „Nem veszem el az emberektől a levegőt”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: Az önellátás imperatívusza
„A legkeresettebb erény a konformizmus. Az önbizalom ennek ellentéte.”— Ralph Waldo Emerson, „Önbizalom” (1841).
II. prizma: Az ártalmatlanság elve
Ahimszá .
III. prizma: Egyetemes felelősség
A bodhiszattva Négy Nagy Fogadalma .
Összecsengés: „Ezer csapás a saját heréimmel”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: A szexualitás mint út
Tantra.
II. prizma: Az egyesülés mint megismerés
Szizügia — gnoszticizmus, Fülöp evangéliuma.
III. prizma: Az új születése
Coniunctio — alkímia.
Összecsengés: „Ezt a dalt olyan gyermekek hallják majd, akik még meg sem születtek a mi szerelmünkből”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: Gondoskodás a jövőről
Generativitás és stagnálás — Erik Erikson.
II. prizma: Cselekvés a jövőért
„Akkor válik naggyá egy társadalom, amikor az öregek fákat ültetnek, amelyeknek árnyékában tudják, hogy sosem fognak ülni.”— Hagyományos mondás, gyakran görög közmondásként idézik.
III. prizma: Művészet az Idő ellen
„Non omnis moriar ” — „Nem halok meg egészen.”— Horatius, Ódák , III, 30.
Összecsengés: „A legmagasabb extázis — fül és szem egyetlen pontban”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: Az érzékek összeolvadása
« A noir, E blanc, I rouge, U vert, O bleu : voyelles » (A fekete, E fehér, I vörös, U zöld, O kék: magánhangzók)— Arthur Rimbaud, „Magánhangzók” (1871).
II. prizma: Szintézis a léleknek
Vaszilij Kandinszkij , A szellemiség a művészetben (1911).
III. prizma: Teremtő rombolás
Siva tánca (Natarádzsa).
∞⩂ Magyar tükör
Kepes György , Language of Vision (1944). A Selypen született, Moholy-Nagy mellett induló magyar művész a látás nyelvét a teljes érzékelés felé tágította – az „egyetlen pontba vezetett fül és szem” magyar elméleti párhuzama.
Összecsengés: „Üresen töltött éjszakák”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: Átalakulás a zuhanáson át
Gaston Bachelard , A levegő és az álmok (1943) — a zuhanás és a repülés álma mint a képzelet függőleges tapasztalata.
II. prizma: Lehetőséggel teli üresség
Súnjatá a zenben.
III. prizma: Álom és valóság összeolvadása
„…egyfajta abszolút valóság, szürrealitás …”— André Breton, A szürrealizmus kiáltványa (1924).
Összecsengés: „Befúrtam magam a combjai közé. A világ epicentruma”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: A szent kapu
Joni.
II. prizma: A világ eredete
Gustave Courbet, A világ eredete (1866).
III. prizma: Összeolvadás és transzcendencia
Octavio Paz, Napkő (1957).
∞⩂ Magyar tükör
Ferenczi Sándor, Thalassa (1924). A budapesti pszichoanalitikus iskola alapítója a szerelmi egyesülést az anyaméhbe és végső soron az ősóceánba való visszatérés vágyaként írta le – az epizód „világ-epicentrumának” magyar lélektani kulcsa.
Összecsengés: „A fröccsök keresése. A konnekt nehézségei”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: Az isteni szikrák keresése
Gnoszticizmus.
II. prizma: A világ mint kisugárzás
Emanáció — Plótinosz.
III. prizma: A sors tagadása
„…az ember minden emberért felelős.”— Jean-Paul Sartre, Az egzisztencializmus humanizmus (1946).
∞⩂ Magyar tükör
Karinthy Frigyes, Láncszemek (1929). A novellában születik meg a gondolat, hogy a Föld bármely két lakóját legfeljebb öt-hat ismeretségi láncszem köti össze – a „hat lépés” elméletének magyar ősforrása, az epizód „szétszóródott fröccseinek” hálózata.
Összecsengés: „Évezredes történetek rövid pillanata. Szerepjáték kettesben a tükörrel”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: Az „én” kialakulása a Tükörben
A tükörstádium — Jacques Lacan.
II. prizma: A kortárs identitás
A proteuszi én — Robert Jay Lifton.
III. prizma: Sokaság belül
„Nagy vagyok, sokaságot foglalok magamban.”— Walt Whitman, „Ének magamról”, 51.
Összecsengés: „Beszívva egy nő illatát. Unalom nélkül... magányosan”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: Az érzékenység ajándéka és terhe
A nagyon érzékeny ember — Elaine Aron.
II. prizma: A lélek kalauza
Az Anima.
III. prizma: A totális mű terve
Szkrjabin Misztériuma .
Összecsengés: „Fél órával napfelkelte előtt. A szellem — a legjobb építőanyag”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: Megtisztulás a belátás kedvéért
A sivatagi atyák aszkézise .
II. prizma: A valóság mint érzékelés
„Esse est percipi ” — „Létezni annyi, mint észleltnek lenni.”— George Berkeley, Értekezés az emberi megismerés alapelveiről (1710).
III. prizma: A tudat mint ősanyag
A jógácsára iskola.
Összecsengés: „Bolondokká váltunk. Az egyetemes koncerten. Szétzúzott önképzelet. Amikor megszülettem, a világ fényre és hangra volt osztva. Úgy kívánok meghalni, hogy FényHanggá egyesítem őket”
Az epizód súlya: Kulcsfontosságú.
I. prizma: Átalakulás a feloldódáson át
Az ego halála.
II. prizma: Az ártatlanság bölcsessége
A Bolond (tarot).
III. prizma: Az egyetemes tánc
„l’amor che move il sole e l’altre stelle ” — „a szeretet, mely mozgat napot és csillagot.”— Dante Alighieri, Paradicsom , XXXIII, 145.
Összecsengés: „Gondtalanság. Egy együgyű kis hal csínytevései”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: Az irányítás illúziója
Példázat az elveszett fejszéről (Liezi ).
II. prizma: A rend megzavarója
A Trickster (csínytevő).
III. prizma: Az elfogadás művészete
Hakuin mester példázata („Valóban?”).
Összecsengés: „A világmindenség középpontját valahová még tovább húzva. Az eltűnt teher”
Az epizód súlya: Kulcsfontosságú.
I. prizma: Korszakváltás
A Halak kora → a Vízöntő kora.
II. prizma: Integráció és bölcsesség
Éva → Heléna → Mária → Szophia — az Anima négy fokozata Jungnál.
III. prizma: A Tudat és az Energia tánca
Siva és Sakti.
Összecsengés: „A levegő vörösre mágneseződött, a legfőbb tudomány — a szerelem. Rövidzárlat. Az elveszett elválasztó rivalda”
Az epizód súlya: Kulcsfontosságú.
I. prizma: A rezonancia elve
Szimpatetikus rezonancia.
II. prizma: A FényHang gyakorlata
Szkrjabin, Prométheusz – A tűz költeménye (1910), színekre írt luce -szólammal.
III. prizma: A megfigyelő eltűnése
„Mi vagyunk a módja annak, hogy a kozmosz megismerje önmagát.”— Carl Sagan, Kozmosz (1980).
∞⩂ Magyar tükör
Moholy-Nagy László , Fény-tér modulátor (1922–1930). A Bauhaus magyar mestere fényből és mozgásból épített „szobrot”, amely a teret magát változtatta fényjátékká – a magyar avantgárd legközvetlenebb előzménye az epizód FényHangjának.
Összecsengés: „Egyetemes meditáció. A megvilágosodottak kórusa”
Az epizód súlya: Csomóponti.
I. prizma: A lélek emlékezete
Reinkarnáció.
II. prizma: Egyetemes szerepek
Archetípusok — Jung.
III. prizma: A tökéletesség felidézése
Anamnészisz — Platón.
∞⩂ Magyar tükör
Kerényi Károly és C. G. Jung közös műve, Einführung in das Wesen der Mythologie (1941). A magyar klasszika-filológus és Jung együtt írták le, hogyan él tovább a mitológiai ősképekben az emberi nem emlékezete – az epizód „korábbi életeinek” tudományos párhuzama.
Összecsengés: „Beültetés. Átlépem a küszöböt”
Az epizód súlya: Záróakkord.
I. prizma: A valóság mint Elme
A jógácsára iskola , a Lankávatára-szútra .
II. prizma: A Tükör tisztasága
Zen: Senhsziu és Huineng — a tükörtartóról szóló versek.
III. prizma: A küszöb átlépése
„És a tűz és a rózsa egy.”— T. S. Eliot, „Little Gidding” (1942).
Összecsengés: „Záró szó. Egy madár éles kiáltására”
Az epizód súlya: Záróakkord.
I. prizma: A természetes körforgás elfogadása
Sztoicizmus — Marcus Aurelius.
II. prizma: A mulandó szépsége
Kobajasi Issza.
III. prizma: Eggyé válni a természettel
„Eggyé lett a Természettel”— Percy Bysshe Shelley, Adonais (1821), XLII.
Összecsengés: „Ráadás-üresség. Meghallottam önmagam hiányát”
Az epizód súlya: Záróakkord.
I. prizma: Az út beteljesülése
A tíz ökörpásztor-kép.
II. prizma: Cselekvés erőfeszítés nélkül
Vu-vej .
III. prizma: Az eredeti arc
„Milyen volt az eredeti arcod, mielőtt a szüleid megszülettek?”— Zen kóan (Mumonkan , 23. eset).
Összecsengés: „Színpadi finálé. Csak éjszaka. Nappal egyáltalán nincs”
Az epizód súlya: Záróakkord.
I. prizma: Visszatérés a forráshoz
Az óceánba visszatérő csepp metaforája.
II. prizma: A határokon túli állapot
Nirvána.
III. prizma: A határ átlépése
Alfred Tennyson, „Crossing the Bar” (1889).
Összecsengés: „Zárórész. Interdiszciplináris kutatás céljára”
Az epizód súlya: Záróakkord / Szatirikus utóirat.
I. prizma: A szimbólum ősforrása
„A négyzet élő, királyi csecsemő.”— Kazimir Malevics, A kubizmustól és futurizmustól a szuprematizmusig (1915).
II. prizma: A szűklátókörűség kritikája
„…tudós tudatlan…”— José Ortega y Gasset, A tömegek lázadása (1930), XII. fejezet.
III. prizma: Az abszurd akadémiája
A lagadói Nagy Akadémia — Jonathan Swift, Gulliver utazásai (1726).
∞⩂ Magyar tükör
Örkény István, Egypercesek (1968). A magyar abszurd mestere hivatali nyelven írt groteszkeket – az epizód „Tudományos Akadémiák Kancelláriájának” legközelebbi magyar rokona.
← 1–27. epizód