3. rész. Krestomátia (folytatás)

Összecsengés: „Ha a nap hirtelen úgy döntene, hogy megpihen”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: A kozmikus energiák dinamikája

Jin és jang.

II. prizma: A szolgálat útja

A bodhiszattva.

III. prizma: Energia és magány

Az introvertált ember lélektana.

Összecsengés: „Íme a tükröm, már majdnem ki van szabva. A teremtett világ terhe nélkül”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: Az emberi meghaladása

Az Übermensch — Nietzsche.

II. prizma: Az Önvaló kivetülése

Az Önvaló — Jung.

III. prizma: A lélek barátja

Anam Cara — a lélekbarát kelta fogalma.

Összecsengés: „Egyetlen pár cipőt hordani, tartalék nélkül a szekrényben”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: A tiszta kötelesség etikája

A kategorikus imperatívusz — Kant.

II. prizma: Bölcsesség az őrületben

A szent bolond (jurogyivij).

III. prizma: A szolgálat egyszerűsége

A Miasszonyunk zsonglőrjének legendája.

Összecsengés: „A boldogság — veleszületett tévedés, vagy…? Elmegyek, hogy fentről figyeljem a földi életet”

Az epizód súlya: Kulcsfontosságú.

I. prizma: A természetes boldogság

Szat-csit-ánanda.

II. prizma: A szenvedés filozófiája

„Egyetlen veleszületett tévedés van – az a meggyőződés, hogy a boldogságra születtünk.”
— Arthur Schopenhauer, A világ mint akarat és képzet, II, 49. fejezet.

III. prizma: A nyugalom filozófiája

Ataraxia.

Összecsengés: „Ketten vagyok. Intimkedés”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: Találkozás a Hasonmással

A Doppelgänger — Dosztojevszkij, A hasonmás (1846).

II. prizma: Az Árnyék integrálása

Jung.

III. prizma: A tanú-tudat

Szákszí.

Összecsengés: „Novemberi frusztrációk”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: Az Idő romboló arca

Kronosz.

II. prizma: Az Idő teremtő arca

Kozmosz és Káosz.

III. prizma: A melankólia motorja

Arisztotelész a melankolikusokról (Problémák XXX, 1).

Összecsengés: „A világ sorsáról dönteni”

Az epizód súlya: Kulcsfontosságú.

I. prizma: A haladás motorja

A Világszellem — Hegel.

II. prizma: Az ember mint Világegyetem

Purusa — Rigvéda (X, 90).

III. prizma: Költői mindent-átölelés

„A Test költője vagyok, és a Lélek költője vagyok”
— Walt Whitman, „Ének magamról”, 21.

Összecsengés: „Nem veszem el az emberektől a levegőt”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: Az önellátás imperatívusza

„A legkeresettebb erény a konformizmus. Az önbizalom ennek ellentéte.”
— Ralph Waldo Emerson, „Önbizalom” (1841).

II. prizma: Az ártalmatlanság elve

Ahimszá.

III. prizma: Egyetemes felelősség

A bodhiszattva Négy Nagy Fogadalma.

Összecsengés: „Ezer csapás a saját heréimmel”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: A szexualitás mint út

Tantra.

II. prizma: Az egyesülés mint megismerés

Szizügia — gnoszticizmus, Fülöp evangéliuma.

III. prizma: Az új születése

Coniunctio — alkímia.

Összecsengés: „Ezt a dalt olyan gyermekek hallják majd, akik még meg sem születtek a mi szerelmünkből”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: Gondoskodás a jövőről

Generativitás és stagnálás — Erik Erikson.

II. prizma: Cselekvés a jövőért

„Akkor válik naggyá egy társadalom, amikor az öregek fákat ültetnek, amelyeknek árnyékában tudják, hogy sosem fognak ülni.”
— Hagyományos mondás, gyakran görög közmondásként idézik.

III. prizma: Művészet az Idő ellen

„Non omnis moriar” — „Nem halok meg egészen.”
— Horatius, Ódák, III, 30.

Összecsengés: „A legmagasabb extázis — fül és szem egyetlen pontban”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: Az érzékek összeolvadása

« A noir, E blanc, I rouge, U vert, O bleu : voyelles »
(A fekete, E fehér, I vörös, U zöld, O kék: magánhangzók)
— Arthur Rimbaud, „Magánhangzók” (1871).

II. prizma: Szintézis a léleknek

Vaszilij Kandinszkij, A szellemiség a művészetben (1911).

III. prizma: Teremtő rombolás

Siva tánca (Natarádzsa).

Összecsengés: „Üresen töltött éjszakák”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: Átalakulás a zuhanáson át

Gaston Bachelard, A levegő és az álmok (1943) — a zuhanás és a repülés álma mint a képzelet függőleges tapasztalata.

II. prizma: Lehetőséggel teli üresség

Súnjatá a zenben.

III. prizma: Álom és valóság összeolvadása

„…egyfajta abszolút valóság, szürrealitás…”
— André Breton, A szürrealizmus kiáltványa (1924).

Összecsengés: „Befúrtam magam a combjai közé. A világ epicentruma”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: A szent kapu

Joni.

II. prizma: A világ eredete

Gustave Courbet, A világ eredete (1866).

III. prizma: Összeolvadás és transzcendencia

Octavio Paz, Napkő (1957).

Összecsengés: „A fröccsök keresése. A konnekt nehézségei”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: Az isteni szikrák keresése

Gnoszticizmus.

II. prizma: A világ mint kisugárzás

Emanáció — Plótinosz.

III. prizma: A sors tagadása

„…az ember minden emberért felelős.”
— Jean-Paul Sartre, Az egzisztencializmus humanizmus (1946).

Összecsengés: „Évezredes történetek rövid pillanata. Szerepjáték kettesben a tükörrel”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: Az „én” kialakulása a Tükörben

A tükörstádium — Jacques Lacan.

II. prizma: A kortárs identitás

A proteuszi én — Robert Jay Lifton.

III. prizma: Sokaság belül

„Nagy vagyok, sokaságot foglalok magamban.”
— Walt Whitman, „Ének magamról”, 51.

Összecsengés: „Beszívva egy nő illatát. Unalom nélkül... magányosan”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: Az érzékenység ajándéka és terhe

A nagyon érzékeny ember — Elaine Aron.

II. prizma: A lélek kalauza

Az Anima.

III. prizma: A totális mű terve

Szkrjabin Misztériuma.

Összecsengés: „Fél órával napfelkelte előtt. A szellem — a legjobb építőanyag”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: Megtisztulás a belátás kedvéért

A sivatagi atyák aszkézise.

II. prizma: A valóság mint érzékelés

„Esse est percipi” — „Létezni annyi, mint észleltnek lenni.”
— George Berkeley, Értekezés az emberi megismerés alapelveiről (1710).

III. prizma: A tudat mint ősanyag

A jógácsára iskola.

Összecsengés: „Bolondokká váltunk. Az egyetemes koncerten. Szétzúzott önképzelet. Amikor megszülettem, a világ fényre és hangra volt osztva. Úgy kívánok meghalni, hogy FényHanggá egyesítem őket”

Az epizód súlya: Kulcsfontosságú.

I. prizma: Átalakulás a feloldódáson át

Az ego halála.

II. prizma: Az ártatlanság bölcsessége

A Bolond (tarot).

III. prizma: Az egyetemes tánc

„l’amor che move il sole e l’altre stelle” — „a szeretet, mely mozgat napot és csillagot.”
— Dante Alighieri, Paradicsom, XXXIII, 145.

Összecsengés: „Gondtalanság. Egy együgyű kis hal csínytevései”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: Az irányítás illúziója

Példázat az elveszett fejszéről (Liezi).

II. prizma: A rend megzavarója

A Trickster (csínytevő).

III. prizma: Az elfogadás művészete

Hakuin mester példázata („Valóban?”).

Összecsengés: „A világmindenség középpontját valahová még tovább húzva. Az eltűnt teher”

Az epizód súlya: Kulcsfontosságú.

I. prizma: Korszakváltás

A Halak kora → a Vízöntő kora.

II. prizma: Integráció és bölcsesség

Éva → Heléna → Mária → Szophia — az Anima négy fokozata Jungnál.

III. prizma: A Tudat és az Energia tánca

Siva és Sakti.

Összecsengés: „A levegő vörösre mágneseződött, a legfőbb tudomány — a szerelem. Rövidzárlat. Az elveszett elválasztó rivalda”

Az epizód súlya: Kulcsfontosságú.

I. prizma: A rezonancia elve

Szimpatetikus rezonancia.

II. prizma: A FényHang gyakorlata

Szkrjabin, Prométheusz – A tűz költeménye (1910), színekre írt luce-szólammal.

III. prizma: A megfigyelő eltűnése

„Mi vagyunk a módja annak, hogy a kozmosz megismerje önmagát.”
— Carl Sagan, Kozmosz (1980).

Összecsengés: „Egyetemes meditáció. A megvilágosodottak kórusa”

Az epizód súlya: Csomóponti.

I. prizma: A lélek emlékezete

Reinkarnáció.

II. prizma: Egyetemes szerepek

Archetípusok — Jung.

III. prizma: A tökéletesség felidézése

Anamnészisz — Platón.

Összecsengés: „Beültetés. Átlépem a küszöböt”

Az epizód súlya: Záróakkord.

I. prizma: A valóság mint Elme

A jógácsára iskola, a Lankávatára-szútra.

II. prizma: A Tükör tisztasága

Zen: Senhsziu és Huineng — a tükörtartóról szóló versek.

III. prizma: A küszöb átlépése

„És a tűz és a rózsa egy.”
— T. S. Eliot, „Little Gidding” (1942).

Összecsengés: „Záró szó. Egy madár éles kiáltására”

Az epizód súlya: Záróakkord.

I. prizma: A természetes körforgás elfogadása

Sztoicizmus — Marcus Aurelius.

II. prizma: A mulandó szépsége

Kobajasi Issza.

III. prizma: Eggyé válni a természettel

„Eggyé lett a Természettel”
— Percy Bysshe Shelley, Adonais (1821), XLII.

Összecsengés: „Ráadás-üresség. Meghallottam önmagam hiányát”

Az epizód súlya: Záróakkord.

I. prizma: Az út beteljesülése

A tíz ökörpásztor-kép.

II. prizma: Cselekvés erőfeszítés nélkül

Vu-vej.

III. prizma: Az eredeti arc

„Milyen volt az eredeti arcod, mielőtt a szüleid megszülettek?”
— Zen kóan (Mumonkan, 23. eset).

Összecsengés: „Színpadi finálé. Csak éjszaka. Nappal egyáltalán nincs”

Az epizód súlya: Záróakkord.

I. prizma: Visszatérés a forráshoz

Az óceánba visszatérő csepp metaforája.

II. prizma: A határokon túli állapot

Nirvána.

III. prizma: A határ átlépése

Alfred Tennyson, „Crossing the Bar” (1889).

Összecsengés: „Zárórész. Interdiszciplináris kutatás céljára”

Az epizód súlya: Záróakkord / Szatirikus utóirat.

I. prizma: A szimbólum ősforrása

„A négyzet élő, királyi csecsemő.”
— Kazimir Malevics, A kubizmustól és futurizmustól a szuprematizmusig (1915).

II. prizma: A szűklátókörűség kritikája

„…tudós tudatlan…”
— José Ortega y Gasset, A tömegek lázadása (1930), XII. fejezet.

III. prizma: Az abszurd akadémiája

A lagadói Nagy Akadémia — Jonathan Swift, Gulliver utazásai (1726).